Sonntag

Milyen érdekes, csodálatos az emberi test!
Nézdd meg a bőröd a tenyereden, vagy az ujjaid erezetét -ugyanilyen csak neked van, nincs kettő egyforma. Benne a csontok, izületek, nézdd a hüvelykedet, ami -egészen kivételes módon, a tenyered felé fordul. Tudtad, hogy e képesség hiányában nem tudnál fogni? 
A szemed a pupilláddal, az írisszeddel -egyedi ez is. 
A szíved a kamrákkal, pitvarokkal, billentyűkkel és a fala -az izmok, ahogy pumpálnak szakadatlan,  -magát az életet, az életért. 
Most tedd a tenyeredet ide, a mellkasodra! Érzed a dobogást?...hát maga a mellkasodat érzed-e, ahogy emelkedik és süllyed? A tüdőd az, lélegzel. Igen.

Nézdd a fákat! Oxigént termelnek. Nélkülük nem lenne a Földön élet. 
Víz nélkül se, nézdd a folyót is! Nézdd meg jól! 
Ne csak a fát, ne csak a vizet, az egészet lásd, a körforást, olyan végtelenül egyszerű és olyan elképesztően összetett.

... higgy Darwinnak, de láss tovább: az evolúció önmagában nem magyarázat. Kell lennie valaminek, egy felsőbb hatalomnak -nevezd bárhogy-, ami mindezt Élőlényestől, Földestől, Naprendszerestől, az EGÉSZet megalkotta. Ez a sok egyedi, különleges és megismételhetetlen nem jöhetett létre csak úgy! Véletlenek sorozata, hogy hozhatna létre ennyi csodát?
Nézz az égre, a végtelenbe, a megfoghatatlanba és megmagyarázhatatlanba!

Az emberi elme korlátok közt csapong, de az ott fent végtelen, ahogy a számok is. Érted? 
Dehogy, AZT csak sejtheted. 
Mert óriás. Felfoghatatlan. Mint maga az élet.

...és egy egészen apró hiba, ezt a hatalmas végtelent is megbillenti. Borul a Világ, az állandó, a biztonság.

Fáj az ember feje, van, hogy meg kell állnia az úton. Olykor látászavarai vannak. Aztán amikor nagyon fáj, akkor is elmegy dolgozni. Talán azt gondolja, nem is olyan nagyon rossz, majd elmúlik, hiszen csak a feje fáj, tán fájt az már máskor is, majd megmutatja később az orvosnak.
Egyik reggel mentőt kell hívni hozzá...

Talán el kellett volna menni ahhoz az orvoshoz. Bár, talán, az sem segített volna.

Senki nem látja át a végtelent.